Gondolatfilter

Tudod, ahogy ülök itt az éj közepén az a gondolat fúrta be magát a fejembe, hogy ez a fájdalom a fájdalmak legalattomosabbja, hiszen nem lehet megfogni, sem csillapítani. Nem lehet kérni, hogy ne fájjon, ahogy azt sem irányíthatod, hogy milyen sebességgel szaladjon végig rajtad – olyan, mint nyári vihar, ami minden pillanatban irányt válthat, ami… Tovább »

Most végre: jól vagyok. Nem számít, hol és kivel, nem töprengek már, hogy mi lett volna ha, csak vagyok és élek – meg és át, keresztbe és kasul azt, amit kell és akkor, amikor kell: jelen időben. Továbbra sem vagyok kirobbanóan boldog 0-24-ben, de megtanultam, hogy az élet megy tovább és nem tehetek többet annál,… Tovább »

Sokáig néztem úgy magamra, mint egy kívülállóra – másokat szépnek, összeszedettnek, céltudatosnak, komolynak, okosnak és megfontoltnak láttam, magamat nem. Sehogyan sem akart kiegyenedesni az a tükör, amit nap mint nap magam elé tartottam – hol görbén, hol fejjel lefelé.Nem találtam a helyem, mert nem találtam azokat, akiknek “én, a bolond” bölcsességet szórhatnék a fejükbe, nem… Tovább »

Ott álltam az ajtóban és a lábam a küszöböt súrolta – az egykoron ismerős otthon semmivé lett és az agyam nem értette, hogy válhatott az egykor biztos padló ismeretlen sivataggá. Egy küszöb választott el minket: azt az erős nőt, aki vagyok, attól a kétségbeesett lánytól, aki elmenekült innen. Szétnéztem és már semmi sem volt ugyanaz… Tovább »

Talán nem te vagy az első az életében, sem az utolső, sőt talán nem is az egyetlen… Talán sokkal hamarabb szeretted már annál, mint ő szeretett vona téged vagy az is lehet, hogy már szeretett valamikor… Szeretett és véget ért. De, ha most épp szeret, ha azt mondja szeret, mi kellhet még? Nem tökéletes –… Tovább »

Akik sosem voltak távol az otthonnak titulált környezettől, azok nem is értik meg soha, nem fogják átlátni soha, hogy az arra vonatkozó kérdés, hogy hol érezted jobban magad, teljesen felesleges. Csak ülsz ott és próbálsz felelni a „Hol érzed jobban magad?”kérdések tömkelegére és nem is tudod, hogy fogalmazd meg a legkevésbé rémisztően, hogy teljesen mindegy…. Tovább »

Sosem ékeskedek mások tollával, de ez a filmből az egyik kedvencem. Aki nem látta vagy olvasta, az tegye meg, mert mindenki megtalálja benne, azt, amit keresett. Engem elvezetett önmagamhoz, önmagam pedig, ahhoz az egyetlenhez, akit csak egyszer szerethetünk életünkben: egyszer és végtelenül. Megállíthatatlanul és visszavonhatatlanul. Míg világ a világ. Sokáig hittem, hogy a változás rossz…. Tovább »

Tudom, tudom, hogy annyira könnyű másokat hibáztatni azért, ha neked fáj. Hogy sokkal egyszerűbb másokat kreténnek meg köcsögnek titulálni, azért, hogy bántott, megcsalt, elhagyott, beszól, leszólt, átvert, kibeszélt vagy csak szimplán úgy baszott át, ahogy a nagy könyvben meg van írva. De kérdem én, ki tartotta a rozsdás bökőt a nyakadhoz, hogy légy vak és… Tovább »

Van az úgy, hogy beüt a krach és a szépen göngyölített életgombolyagba belekeveredik a penész és a gyom, és egyszerűen csak rájössz, hogy padlóra kerültél. Csak ülsz és nézel körbe, hogy mégis mikor és hogyan, és tulajdonképpen miért is, de válaszok helyet csak újabb és újabb kérdések, könnyek, dührohamok és elvonási kényszerek jelentkeznek rajtad. Szíved… Tovább »