Gyászolj, ha kell!
                                Hagyni kell, hogy a gyász a maga természetes valójában átdübörögjön rajtunk: eltiporjon, összezavarjon, megijsszen és felemeljen. Annyira nehéz folyamat az egész, hogy régen nem használt csavarokat lazít meg bennünk és berozsdásodott kerekeket indít be. Olyan, mint egy hatalmas zivatar: alapjaiban tiszítja meg az embert, miközben formálja a lelket és gyógyítja a szív sebeit. Hidd el,… Tovább »
                
            
        
 Sokáig néztem úgy magamra, mint egy kívülállóra – másokat szépnek, összeszedettnek, céltudatosnak, komolynak, okosnak és megfontoltnak láttam, magamat nem. Sehogyan sem akart kiegyenedesni az a tükör, amit nap mint nap magam elé tartottam – hol görbén, hol fejjel lefelé.Nem találtam a helyem, mert nem találtam azokat, akiknek “én, a bolond” bölcsességet szórhatnék a fejükbe, nem…
                Sokáig néztem úgy magamra, mint egy kívülállóra – másokat szépnek, összeszedettnek, céltudatosnak, komolynak, okosnak és megfontoltnak láttam, magamat nem. Sehogyan sem akart kiegyenedesni az a tükör, amit nap mint nap magam elé tartottam – hol görbén, hol fejjel lefelé.Nem találtam a helyem, mert nem találtam azokat, akiknek “én, a bolond” bölcsességet szórhatnék a fejükbe, nem…  Ott álltam az ajtóban és a lábam a küszöböt súrolta – az egykoron ismerős otthon semmivé lett és az agyam nem értette, hogy válhatott az egykor biztos padló ismeretlen sivataggá. Egy küszöb választott el minket: azt az erős nőt, aki vagyok, attól a kétségbeesett lánytól, aki elmenekült innen. Szétnéztem és már semmi sem volt ugyanaz…
                Ott álltam az ajtóban és a lábam a küszöböt súrolta – az egykoron ismerős otthon semmivé lett és az agyam nem értette, hogy válhatott az egykor biztos padló ismeretlen sivataggá. Egy küszöb választott el minket: azt az erős nőt, aki vagyok, attól a kétségbeesett lánytól, aki elmenekült innen. Szétnéztem és már semmi sem volt ugyanaz…  Mert eljön az a pont, mikor rá kell döbbenned, hogy egyedül vagy a Világban, majd ez a feszítő érzés egyszer csak elengedi a szíved és hagyod tova szállni. Nem jó érzés, Jézus, dehogy jó: nincs abban semmi lélekemelő, hogy az ember szembesül a legnagyobb félelmével: nem számíthat a Világra csakis Önmagára, de valahol minden észvesztő…
                Mert eljön az a pont, mikor rá kell döbbenned, hogy egyedül vagy a Világban, majd ez a feszítő érzés egyszer csak elengedi a szíved és hagyod tova szállni. Nem jó érzés, Jézus, dehogy jó: nincs abban semmi lélekemelő, hogy az ember szembesül a legnagyobb félelmével: nem számíthat a Világra csakis Önmagára, de valahol minden észvesztő…  Vannak, akik parkokba járnak elmélkedni vagy drága, semmitmondó kávézókba, ahol mindenki applikált életben forog – én a temetőt választottam ebből a célból, látogatni valakit, aki újra és újra segít, hogy hazataláljak. Csak leheveredtem a fűbe és az agyam beindult: Jó újra itt, hiányoztál. Tudom, még engem is elképeszt, hogy mennyire rohan a világ, nekem sem…
                Vannak, akik parkokba járnak elmélkedni vagy drága, semmitmondó kávézókba, ahol mindenki applikált életben forog – én a temetőt választottam ebből a célból, látogatni valakit, aki újra és újra segít, hogy hazataláljak. Csak leheveredtem a fűbe és az agyam beindult: Jó újra itt, hiányoztál. Tudom, még engem is elképeszt, hogy mennyire rohan a világ, nekem sem…  Mindannyian félünk valamitől. Ki ettől, ki attól, ezen nincs mit szégyellni. A félelem életünk szerves része, s ha jól kezeljük, a sötét éjszakák, a félelmetes viharok olyan erőt adhatnak a kezünkbe, hogy ha legyőzni nem is sikerül a retteget démonokat, de szembe tudunk velük nézni. S ha megláttuk őket, ha meg mertük nézni, tudjuk azt…
                Mindannyian félünk valamitől. Ki ettől, ki attól, ezen nincs mit szégyellni. A félelem életünk szerves része, s ha jól kezeljük, a sötét éjszakák, a félelmetes viharok olyan erőt adhatnak a kezünkbe, hogy ha legyőzni nem is sikerül a retteget démonokat, de szembe tudunk velük nézni. S ha megláttuk őket, ha meg mertük nézni, tudjuk azt…  Mikor kint 80 fok van a klíma meg a strand kivételével nincs dolog, ami élhetővé tenné az életet, akkor jön rá az ember, milyen szerencsés is, ha van egy hűvös kuckója, ahová a hőségriadóban visszavonulhat. Csak bezárod az ajtód, kicsit le a redőnyt és beteszel egy jó filmet. Csinálsz magadnak jeges teát és a fagyasztóban…
                Mikor kint 80 fok van a klíma meg a strand kivételével nincs dolog, ami élhetővé tenné az életet, akkor jön rá az ember, milyen szerencsés is, ha van egy hűvös kuckója, ahová a hőségriadóban visszavonulhat. Csak bezárod az ajtód, kicsit le a redőnyt és beteszel egy jó filmet. Csinálsz magadnak jeges teát és a fagyasztóban… 