<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Gondolatfilter</provider_name><provider_url>https://gondolatfiler.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Maria Endresz</author_name><author_url>https://gondolatfiler.cafeblog.hu/author/endresz-majavimn-com/</author_url><title>Gyászolj, ha kell! </title><html>Hagyni kell, hogy a gyász a maga természetes valójában átdübörögjön rajtunk: eltiporjon, összezavarjon, megijsszen és felemeljen. Annyira nehéz folyamat az egész, hogy régen nem használt csavarokat lazít meg bennünk és berozsdásodott kereke&lt;span class=&quot;text_exposed_show&quot;&gt;ket indít be. Olyan, mint egy hatalmas zivatar: alapjaiban tiszítja meg az embert, miközben formálja a lelket és gyógyítja a szív sebeit. Hidd el, a sok kín és gyötrelem olyan blokkokat szabadít fel benned,, amelyek később engedik, hogy újra boldog légy: a fájdalom kimossa a sok rosszat is, amit nem szabad raktározni - de engedni kell, hogy átrobogjon rajtunk, mint egy gyorsvonat. A gyász segít, hogy szembe merj nézni a dolgokkal: figyelj a könnyeidre, értsd meg a szíved, engedd meg neki, hogy fájjon, sirasd meg a múltat és töprengj azon éjszakákat, hogy &quot;mi lett volna, ha&quot;! Engedd, hogy az elfogadás angyala a szárnyai alá vegyen, hogy a csend körbeöleljen és figyelj a hangra ott legbelül, amely azt súgja: vigyázz azokra, akik veled vannak! Az élet olyan nagyon szép!&lt;/span&gt;

&nbsp;

&lt;a href=&quot;https://gondolatfiler.cafeblog.hu/files/2014/06/e95519554cf9daca21c8a01c4ac60ce1.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;size-full wp-image-169 aligncenter&quot; src=&quot;https://gondolatfiler.cafeblog.hu/files/2014/06/e95519554cf9daca21c8a01c4ac60ce1.jpg&quot; alt=&quot;e95519554cf9daca21c8a01c4ac60ce1&quot; width=&quot;477&quot; height=&quot;736&quot; /&gt;&lt;/a&gt;</html><type>rich</type></oembed>