Választanom kellett, hogy mi szeretnék lenni. Mekkora butaságnak tartottam már ott, a felnőttkor küszöbén is, hogy az embernek döntenie kell. Hogy mindig, mindent el kell döntenünk – fekete vagy fehér. Döntsd el, hogy miben hiszel, döntsd el, hogy mi akarsz lenni, hogy milyen tipusú emberek tetszenek és milyenektől mész a falra, hogy cukorral vagy édesítővel iszod-e a kávét és hogy kutyás vagy inkább macskás vagy-e!
Amikor az életem a sok döntéstől összeomlott, én az utazást választottam: nem tudtam, hogy hova tartok, csak azt, hogy honnan érkezem. Mint mindig, most is két opció volt: turista leszek, aki mindig tudja, hol van éppen, de nem emlékszik igazán semmire vagy vándor leszek, aki bár nem tudja hová tart, de minden magával ragadja, ami az útjába kerül.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: