Ma már eldöntheted, hogy a hajad dús legyen, rövid vagy ritkás és lassan már ott tartunk, hogy a születendő bébiket előre dekódolják drogozás meg alkohol ellen, csodás emberi gépmadarakat teremtve a világ félig kerek, félig lapos részeinek. Robotokat, akiket orvosok irányítanak, meg társadalom és persze az a bizonyos szocializáció, amely napról napra kódolja szegényeket arra, hogy a divat, a pénz, na meg az okosan felépített vagy megmászott társadalmi ranglétra az élet csimborasszói. Szépen megérti mindenki, hogy a vega, vegán, paleo és a többi nagyon trendi: figyelni arra, hogy Bori néni újrahasznosított kesztyűben szedte-e a borsót- igen, ez mind nagyon fontos. A boltosok sürgetnek, hogy miért is várnál? Ezt a mérethelytelen szoknyát akarja minden veled egykorú és persze ő szivesen elteszi, de holnap tuti elviszik – és ha nem tetszik otthon? Akkor mivan? Úgyis megunod hamar, csakúgy, mint a többi ezer másik ruhaköltményt, vagy azt a cuki srácot, aki kivételesen tényleg csak boldoggá szeretett volna tenni. Lássuk be, a reformkonyha lett a menő, ami nem tűri maga mellett a tartós tejet. Napról napra változunk, ahogy a piac is – gyorsan bomlanak a termékek, ahogyan a lelkünk is! Az öregedés ellen küzdünk minden erővel, holott már tizenévesen kiégünk; bulikból bulikba sodródunk közben meg már azt is elfelejtettük, hogy, milyen zene kedve igazán a lelkünknek…
Hát, ilyen ez most és ha lenne időm, még folytathatnám – ha lenne, de most is épp rohanásban, csak szerettem volna megnézni, hogy miújság errefelé!
Napjainkban
Vannak, akik parkokba járnak elmélkedni vagy drága, semmitmondó kávézókba, ahol mindenki applikált életben forog – én a temetőt választottam ebből a célból, látogatni valakit, aki újra és újra segít, hogy hazataláljak. Csak leheveredtem a fűbe és az agyam beindult: Jó újra itt, hiányoztál. Tudom, még engem is elképeszt, hogy mennyire rohan a világ, nekem sem volt már jó egy hónapja 10 percem üldögélni. Igen, visszajelölni egy eventet vagy válaszolni egy Viber üzenetre még belefér, de időt szakítani – lehetetlen. Ez már más világ, az új hullám és az x generáció nem restell várni – egyre gyorsabban hajtunk az egyre drágább kocsikkal, bár a sebbességkorlátozás még mindig ugyanaz, de mi száguldunk végig az utakon, az életen és mégsem jutunk sehová, hiába a turbo diesel meg a sportfutómű. Minden nagy és gyors: a választék a boltban, mégis pazarlunk; gyorsak az emlékek, azonnal felejtünk, hajszoljuk a karriert és a pénzt – olyan isteneknek esküdünk és könyörgünk, akikben sosem hittünk és persze minden platformon a szőke herceget keressünk, de amint kiderül, hogy ez sem természetes, csupán egy laza satír, már mehet is a kukába, mert nem elégszünk a replikákkal.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: