Gondolatfilter

Mert eljön az a pont, mikor rá kell döbbenned, hogy egyedül vagy a Világban, majd ez a feszítő érzés egyszer csak elengedi a szíved és hagyod tova szállni. Nem jó érzés, Jézus, dehogy jó: nincs abban semmi lélekemelő, hogy az ember szembesül a legnagyobb félelmével: nem számíthat a Világra csakis Önmagára, de valahol minden észvesztő… Tovább »

Tudom, hogy félsz – félek én is és tesszük ezt mindannyian napról napra, nem más ez ma sem. Tudom, hogy csak ülsz és próbálod keresni a miérteket, de most egy kicsit próbálj nem keresni válaszokat: sosem érthetjük igazán, hogy ez a sorsnak becézgetett olykor kegyetlen élet milyen okkal állít minket jeges zivatarok alá. De nem… Tovább »

Sokszor próbáltam imádkozni, de valahogy sosem értettem a lényegét: nem találtam a szavakat, mások imájával pedig sosem tudtam azonosulni. Ha nagyon megakadtam mindig édesanyám elalvás előtti puszijára gondoltam – arra a meleg, jóleső békére, ami megtöltötte a szívemet és mire feleszméltem már az ajkamon is volt a saját imám: “köszönöm” És végre megértettem, hogy a… Tovább »

Vannak, akik parkokba járnak elmélkedni vagy drága, semmitmondó kávézókba, ahol mindenki applikált életben forog – én a temetőt választottam ebből a célból, látogatni valakit, aki újra és újra segít, hogy hazataláljak. Csak leheveredtem a fűbe és az agyam beindult: Jó újra itt, hiányoztál. Tudom, még engem is elképeszt, hogy mennyire rohan a világ, nekem sem… Tovább »