Újságok, cikkek és műsorok ezrei sulykolják a fejünkbe, hogy érezzük jól, fogadjuk el magunkat és szeressük a tükörképünket! Kár, hogy az életmód tanácsadók, life coachok és terapeuták híres gyülekezete elfelejti megemlíteni, hogy ez azért mégsem olyan egyszerű, mint az egyszeregy.
Az önbecsülés sok formában nyilvánul meg egy emberen, én személy szerint spiritusznak hívom. Igen, mikor valakiben megvan az a plusz, az a bizonyos megfoghatatlan valami, amit senki sem tud szavakba önteni vagy szinonimákból kifaragni, mert ez a valami nem függ össze sem a külcsínnel, a fizimiskával, sem a szürkeállomány teljesítményével. Nem: ez többről szól, mint egy remekbeszabott együttesről, egy megfelelő ruha-cipő kombinációról, egy jól sikerült frizuráról vagy mínusz 5 kg-ról.
Vásárolhatsz méregdrága ruhákat, ékszereket, fenékleszorítókat és ciciemelőket, preparálhatsz új orrot az arcod közepére, vagy lehet fenékig érő hajad – stílust nem árulnak a boltban, mert ez az egyetlen luxus cikk, amit pénzért nem kaphatsz meg. A stílus, a spiritusz nem nézi, hogy a cipőd a Józsefvárosiról van-e vagy a Fashion street valamelyik ékkövének kéznyomát viseli, mert ez a plusz -bár elcsépelt közhely – belülről fakad.
Egyetlen lépés csupán, de mind közül talán a legnehezebb: elfogadni magad. Megbékélni azzal, aki vagy, és megszeretni azt, amilyen. Nincsenek tippek, trükkök, melyek segítenek kiigazodni ezen a rögös úton. Ez egy egyedüli harc önmagaddal, saját magad ellen. Sajnálatos, hogy ez az út jóval nehezebb és több buktatóval tűzdelt, mint elolvasni egy postot a „Hogyan legyünk jó csajok” rovatból.
Igen, az önbecsülés egy ragasztó, ami összetart függetlenül attól, hogy a boldogságtól vagy a fájdalomtól készülnél szétcsúszni éppen, és ha elég bátor vagy, hogy ne félj elvenni, amit kínál, akkor lehetőséget ad a kezedbe, hogy tanulj a hibáidból és bízz a megérzéseidben, ha a döntés küszöbén állsz. Megtalálni sokszor fájdalmas és megerőltető, de ha érzel magadban elég bátorságot, akaratot és sok-sok türelmet, akkor szegezd fel a fejed, hunyd be a szemed és zárd ki a világot, mert a stílus annyit tesz, hogy tisztában vagy önmagaddal, tudod, hogy mit akarsz mondani és minden másra fütyülsz. Gondolj csak a madarakra, énekelnek – mit sem törődnek azzal, hogy ki hallgatja, vagy ki átkozza őket – nem azért, mert tudják a választ a kérdéseinkre, hanem azért, mert van egy daluk, ami csak az övék.
Keresd meg a saját dalod és énekelj! Legyen saját rajongói klubbod, és alkalomadtán énekeljétek egymás dalát – akinek nem tetszik, úgyis odébbáll!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: