Gondolatfilter

Túlélőcsomag mindennapokra


Kínos helyzetek mindig akadnak, ez sosem fog változni – fogadd el, az élet számtalan bakit és cikis próbatételt, nevetséges és lehetetlen helyzetet tartogat a markában és örömmel leheli a képünkbe, mikor a legkevésbé számítunk rá. Az egyetlen, ami változhat, az Te magad vagy.

Mert van az úgy, hogy megbotlunk, ránk fröccsen a kávé, az epres Mc’Freeze a fehér trikón landol, zsigerből mondjuk a postán, ha elejtjük a pénzt, hogy “Bassza meg” és persze, hogy tizendötödszörre sem sikerül megtalálnunk azt a címet, ami az orrunk előtt volt és a non-stop boltban a fiú azzal a lenéző mosollyal világosít fel, hogy a fától nem látod az erdőt!

Azt mondják, az ember abban a pillanatban válik igazán felnőtté, mikor először, szívből nevet magán – a kulcs a nevetés maga: ez az egyszerű, pici, mégis igen-igen jelentős momentum, tanulj meg nevetni magadon! Nem lesz könnyű, napi több órás, folyamatos gyakorlást igényel a tükör előtt, sokszor grimaszokat és könnyeket leküzdve – jómagam a padlón csúszós időszakokban, sokszor pofonokkal kíséreltem meg mosolyra fakasztani a lebiggyedt ajkaim, nem könnyű, én tudom –de, ha nagyon erősen akarod, menni fog.

Olyan ez, mint az első edzés, mikor a pókhasúra növesztett téli hónapok után lemész kondizni kicsit – kínlódva, nyűgösen veszed tudomásul, hogy bár a tükörképed se nem Jolie, se nem Aniston , mégis muszáj, mert ezt az amorf testet élhetőbbé kell varázsolni. Az eleje mindig nehéz, aztán lassan, de biztosan már azon kapod magad, hogy elvonási tüneteid vannak és az emberek 98%-a szerint kisimultál – s te észre sem vetted.
Talán ennyi a titok, a lazaság: lehet, hogy oviban még pityergésre késztetett és a lány wcbe száműzött egy hatalmas zakó az udvar közepén, de mára igazivá váltál és nem feltétlen izgat, ha a metrón rosszul lépsz és a kedvenc magassarkúdban törik ki a bokád, csak vonsz egyet a válladon és kicsattanó nevetéssel, elegánsan tovasétálsz. Láttam én már dizájner boltban, százezres értékben olyan pólót, mintha kávéval öntöttek volna nyakon – mi baj érhet, ha mindezt nem alkotás címszó, hanem baki név alatt hajtod végre?!
Csak légy igazi és vállald fel, hogy nem tökéletes vagy, csupán egy ízig – vérig ember, amely lássuk be, manapság nagyon kicsi dolognak számít, mégis mennyi mindent rejt magában. Igazinak lenni, annyit tesz, hogy nem számít mit eszkábál össze neked az élet forgatókönyv címén, te Oscar díjas alakítással veted bele magad a jobbnál rosszabb helyzetekbe, vállalva a kudarc és az összetörés veszélyét is. A szerep irtó nehéz és a mosolyokat sokszor kísérik a könnyek, de tanuld meg, hogy egy szakadékot nem lehet két részletben átugrani – fuss neki, hunyd le a szemed és rugaszkodj el a valóságtól és a világ legjobb távolugrója lehetsz. Zuhanás esetén maximum megtanulsz hegyet mászni vagy siklóernyőzni, a gyakorlás pedig – megtanultuk már – sosem árt.


Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!