Talán nem minden történet az örök életre hivatott, talán vannak sztorik, amik éppen attól jók, hogy nem teleregények , csupán novella méretűek, és lássuk be egy Örkény Egyperces is lehet ugyanolyan jó, mint egy Egri csillagok. Nézőpont és olvasói habitus kérdése csupán, hogy melyik passzol egy pohár borhoz vagy éppen egy csésze, forró teához.
Tudjuk jól, hogy semmi sem tart örökké, nem minden kapcsolatnak a célja a “míg a halál el nem választ”, vannak emberek, helyzetek, pillanatok vagy akár évek, amelyekből megtanuljuk a ránk szabott leckéket, ahogy az angol mondaná “step by step”. Se nem korán, se nem későn – minden pont időben.
A kapcsolat szó alatt nyilván mindenki a tipikus szerelmi kapcsolatot vizualizálja, az a bizonyos holtomiglan – holtodiglan égető szenvedélyt, amit anyuci régen a Júliában meg a Romanában olvasott, ha valakinek beugrik. Azok a bizonyos füzet vastagságú, A5 méretű kisregények, ahol a nők mindig vágytól túlfűtöttek, a férfiak pedig izmosak, gazdagok és érzékiek voltak. Volt egy bevezetés, tartalom, hatalmas tetőpont és a befejezés, ahol mindenki boldogan élt, míg meg nem halt.
A valóság nem ilyen. A napok telnek, percről percre kapunk új és újabb lehetőségeket, hogy mindent megváltoztassunk. Találkozások, búcsúzások, jó és rossz élmények, emlékek és bevillanások – vannak, akiket örökre megőrzünk, mások gyorsan távoznak, de egytől egyig, mindenki, aki az életedbe toppan, nyomot hagy maga után. Egy leckével a kezében érkezik és egy jelenléti ívvel, amit fentről ellenőriznek – és hiányzás esetén nincs meg a félévi jegy. Kritérium feltétel minden tárgy és nem kaphatsz felmentést, ha tetszik, ha nem részt kell, hogy vegyél a szemináriumon és a csoport tagjaival meg kell osztanod a véleményed – tanulsz és tanítasz egyszerre, diákká lett tanárok és tanárrá lett diákok dolgoznak azon, hogy mindenki sikeres vizsgát tegyen.
Tekints minden emberre úgy, mint egy szükséges leckére, lásd a kezükben azt az egy -egy bölcsességet, amit magukkal hordoznak, hogy átadják neked; egytől egyig olyat tanulsz tőlük, amit mástól nem tudnál, csak bízz abban, hogy bármit tesz is, azért teszi, mert valahol régen, te kérted, hogy megtanulhasd és te kérted, hogy pont tőle. Valakitől életörömöt, érzékenységet, szerelmet vagy hűséget, megint mástól elengedést, önzőséget és bizalmat – a leckék változnak, nem a tanár hibája, ha az anyag, amit tanít nem a kedvenced. A kémiát se szerettem speciel soha, de nélküle nem lett volna újabb irodalom lecke sem.
Üdvözöld, ha érkezik és engedd, ha mennie kell!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: