Mélypont. OK?

Van az úgy, hogy beüt a krach és a szépen göngyölített életgombolyagba belekeveredik a penész és a gyom, és egyszerűen csak rájössz, hogy padlóra kerültél. Csak ülsz és nézel körbe, hogy mégis mikor és hogyan, és tulajdonképpen miért is, de válaszok helyet csak újabb és újabb kérdések, könnyek, dührohamok és elvonási kényszerek jelentkeznek rajtad.

Szíved szerint nyomnál egy pause-t ezen a hülye lejátszón, amit egyesek karmának, mások sorsnak, megint mások életnek becézgetnek és hogy véletlenek nincsenek, tudod a leckék és persze a minden visszaszáll rád, és a többi egóról és tanulásról fejtegetett elméletek – de egyik gondolat, könyv vagy tanítómester sem jön oda hozzád és veregeti meg a vállad vagy ad egy szál cigit,azzal a megnyugtató mondanivalóval, hogy “Minden rendben lesz bébi”

Merthogy minden rendben lesz, ahogy nem tartott még egy eső sem örökké, egyszer minden másnap véget ér csak megfelelő mennyiségű szénhidrát és fehérje, na meg folyadék kérdése az egész.

Igen, összetörtél, de nincs ebben semmi frenetikus vagy világrengető, nem fogja kiírni az index és nem sztrájkol a BKV, sőt még a napnak is van pofája reggel a szemedbe sütni és másoknak mosolyogni és kiállni amellett, hogy az élet bizony csodaszép.

Sokkal egyszerűbb lenne, ha a születésünkkor kapnánk egy személyre szabott használati útmutatót, amit csak felütnénk a válságkezelés fejezetnél és pontról pontra szedve, ott állna, mint egy szentírás, hogy végy egy csomag kitartást, egy csipet jókedvet, nagy adag leszarom tablettával és hittel keverd el, majd tedd be a sütőbe és süsd ropogósra! Szervírozd egy pohár rozéval és desszertnek szolgálj fel erőt és büszkeséget!

De ilyen sajnos nincs, neked kell helyretenni a fejed, az életed csak te kaphatod össze és a régi receptek sem aktuálisak már, minden gasztronómiai tudásodra szükséged lesz újra és újra.

Ha elkezdesz ÉLNI, akkor gyorsan a főúton találod magad, a te kezedben a kormány és a te kezeled a pedált, néha padló gázzal, néha kuplung, vissza 3 – száguldás, karambolok és hülye járókelők zavarnak meg, de még mindig jobb, mintha az egész utat az anyósülésen pöffeszkedve néznéd végig…. Az, ha újra és újra elveszik a jogsidat, sokkal lenyűgözőbb érzés, mint a KRESZ vizsgánál elvérezni!