Gondolatfilter

Az utakat sokáig nem érti meg az ember. Csak lépdel az utakon és másra gondol. Néha széles az egyik út, aszfaltos, néha rögös, barázdás, meredek. Az utakat sokáig csak alkalomnak tekintjük, lehetőségnek, melynek segítségével elmehetünk a hivatalba vagy kedvesünkhöz vagy a rikkantó, tavaszi erdőbe. Egy napon megtudjuk, hogy az utaknak értelmük van: elvezetnek valahová. Nemcsak… Tovább »

Sokat beszélgettünk, igen, a bűntudatról és kivételesen csak a hallgatóság szerepét töltöttem be, csak kinyitottam a fülem és figyeltem. Szeretünk, szeretnek – hol jobban, hol kevésbé, mint arra szükségünk lenne – s mikor elég lesz, megunjuk vagy jön egy “jobb” magunk által csiholt ellenérvek bódulatában dobjuk el azt, ami eddig a mindent jelentette.Vagy nem. Mint… Tovább »

Szeretem Müller Pétert, nem is hiszem, hogy lenne olyan, aki nem. Ma este egy érdekes véletlen folytán, amiben ugye tudvalevőleg nem hiszek, szóval pakolás közben a lábamra esett egy könyv, amitől be is lilult a lábfejem – éljen a kemény kötés – ami csodák csodájára egy Müllerpetykó könyv volt, és ennél a résznél kapcsolódtam a… Tovább »

Egy barátommal a minap, arról beszélgettünk, hogy a barátnője miatt minden “kétes” tartalmú beszélgetést, hívást, üzenetet, pillantást, lélegzetvételt megtilt neki, ezért ő okos és tisztelettudó ( hogy miért, erre később kitérek) ifjúként, minden ilyen jellegű tartalmat megszüntet, kitöröl. A mai beszélgetésünk, ami kb. havonta egyszer jön létre, viberen, maximum fél órára korlátozva az elmúlt hónap… Tovább »

Néha állj meg és ülj le egy picit, s bár mindenki azt tanítja, hogy soha ne nézz vissza, fordulj meg egy pillanatra és csak egy pillanat erejéig, de futtasd át a szemed, a dombokkal és folyókkal, kis patakokkal övezet elmúlt idő felett. Mosolyogj, ahol mosolyogtál és mélázz el, ha sírni látod magad!Ülj hát le, fogj… Tovább »